Az állandó stressz és a folyamatos túlhajszoltság szinte mindenkire nehéz terheket ró. Felemészti belső erőforrásainkat, csökkenti motivációnkat, megnehezíti az emberi kapcsolataink jóleső fenntartását is, szorongunk, rohanunk és lábujjhegyen ugrándozva próbáljuk legalább a fejünket a víz felszíne felett tartani levegőért.
„Ez az élet már csak ilyen, senkinek sem könnyebb.” – mantrázzuk magunknak, és már rég feladtuk fiatalabbkori álmainkat, csak hajtjuk a mókuskereket évekig.
De hova jutunk és mit érünk el vele?
És aztán jött 2020 és a pandémia, amikor legtöbbünk számára minden csak sokkal nehezebb lett.
A karanténnal együtt járó hirtelen összezártság vagy éppen magány, a home office kezdeti örömei, későbbi nehézségei, az anyagi bizonytalanság, a megnövekedett fizikai és mentális leterheltség, a jövővel kapcsolatos kilátástalanság és sajnos sokaknak szeretteik elvesztése egy olyan helyzet elé állított mindannyiunkat, amivel még egyikünk sem találkozott az élete során, ezáltal nagyon nehéz vele együtt élni és megküzdeni.

Valamikor 2020 végén, egy hosszú séta alkalmával (mikor máskor?) fogalmazódott meg bennem, hogy szeretnék egy olyan programot kidolgozni, ami segítséget nyújthat erre a problémára vállalati és egyéni szinten is. Láttam és meghallottam, hogy milyen nagy szüksége lenne most mindenkinek arra, hogy eszközei legyenek a mentális és érzelmi jóllétének a javítására.